A keresés eredménye

A Pénz Dinasztiája

És Barcelonában most minden perc a csendé,
Azt akarják, hogy fogd be, hogy ne gondolkodjon a nép.
A rendőrséget megtapsolják, a terror most tétlen.
Az állam látja az üzletet, és tudja, hogy a félelem szófogadóbbá tesz.
 
És azt mondják miért panaszkodsz, úgysem szavazol,
Szavazz és szavazz újra, de mindig az nyer, aki tönkretesz minket.
Tömérdek a pénz, de nem tesznek semmit, én meg ugyanazt a minősítést kapom,
Ha nem akarsz elnyomókat, elnyomottjaid se legyenek.
 
Egyeseknek nincs terve, nincs pénze, étel sincs az asztalán,
Más ezt látja, és felemeli a fejét, hiszen elmondták neki a mesét.
Egy idős úr egy pillantásból is tudja, kié a föld,
De ott senki sincs, aki őt észrevenné...
 
Az élete egyenesbe jött,
Mindössze a kedvesét kellett megkeresnie,
Folytatnia kell az apja ostoba munkáját,
Tudod, fiam, mi áll mindez mögött?
 
A pénz dinasztiája,
Most a hercegek nyakkendőt viselnek.
Elgurulnak a koronák, és a pénz
Még mindig él és még mindig öl.
 
Én mindig a szívemre támaszkodom
Te megcsípted a szerencsét és meggazdagodtál,
Most tucatnyi költséggel számolsz,
A te zsebed végtelen,
És nem tudod, én miből élek,
Ne könyvelj el hitetlenkedőnek
Csak azért, mert nem úgy játszom, mint te.
Tisztában vagyok vele, hogy nekem mi jutott.
 
Szétrepesztik a szádat, és lőnek, mert ők vannak a soron,
Nekik a rengeteg rugó mindig kevés,
Folyton éheznek, a gyomrukat pénzzel töltik, és fókákká válnak,
De te, fiam, csak dolgozz keményen, már tudod, mi vár rád.
 
Az ilyesfajták mindig csak pénzzel tömik
A kövér halakat, akiknek mindent meg kell kóstolniuk.
Hamarabb, mint te, de panaszkodok,
Az ő gazdagságukat senki sem érdemelheti meg,
Hé, fiam, tegyük ezt tisztába.
 
A pénz dinasztiája,
Most a hercegek nyakkendőt viselnek.
Elgurulnak a koronák, és a pénz
Még mindig él és még mindig öl.
 

A Zene

Engedd meg, hogy elmagyarázzam mindazt, amit magam körül látok,
Most, hogy minden velünk történik, és hogy az ego rontja
A fülüket azoknak, akik tükreiken túlra is hallanak,
Fogolyként azokat rejtekhelyükön hagyva.
 
Neked szól ez az üzenet, most, hogy aggódni látlak
A képedért, kevésbé a művészetedért
Te, fejezd be az ítélkezést, és te sem érzed majd magad megítéltnek,
A zene az zene, hallgasd, és érezd belül, hogy szól...
 
A zene az zene,
De ha figyeled, és nem belülről jön, úgy az nem zene.
A zene az zene,
De ha nézed, és nem hallgatod, úgy az nem zene.
 
A zene az zene,
De ha figyeled, és nem belülről jön, úgy az nem zene.
A zene az zene,
De ha nézed, és nem hallgatod, úgy az nem zene.
 
Túl nagy az ego és túl üres a műhely.
Túl koszos a rongy és túl üres a lap.
A Papival énekelni maga a siker,
Megyek Chalarttal Mexikóba
Menekülve erről a mérgező helyről,
Az oxidtól, amitől asztmás leszek.
 
Sokszor túlságosan kritikus vagyok,
Sokszor túlságosan szótlan maradok.
Nem értem, mi történik velem
Amikor a drámai művészetemet éneklem.
 
Nem értem, hogyan van mozgásban a világ
és nehezemre esik távolabbra tekinteni a világtól
ami engem tart mozgásban.
 
Nem értem, hogyan van mozgásban a világ
és csak azt a világot látom,
ami engem tart mozgásban.
 
A zene az zene,
De ha figyeled, és nem belülről jön, úgy az nem zene.
A zene az zene,
De ha nézed, és nem hallgatod, úgy az nem zene.
 
A zene az zene,
De ha figyeled, és nem belülről jön, úgy az nem zene.
A zene az zene,
De ha nézed, és nem hallgatod, úgy az nem zene.
 

Water From The Well

I arrived in the world naked and barefooted
travel on foot alone and fail
until i was the told me about the good land
and what was given to her by G-d
 
Water from the well
bread from the oven
a handful of salt
and a slice of fruit from the forbidden tree
 
I loved the sun and the rain
i loved the hyssop along the path
i loved a girl who had dew in her hair
and she is a puzzle to me
 
Water from the well
bread from the oven
a handful of salt
and a slice of fruit from the forbidden tree
 
I still wander around the wide world
scalded by the cold and heat
i didn't build a home and also didn't plant a tree
only these i wish still to taste
 
Water from the well
bread from the oven
a handful of salt
and a slice of fruit from the forbidden tree
 
I came to the world and this way also i'll leave it
naked, barefooted and poor
with happiness i'll return to the good land
where i'll also be found
 
Water from the well
bread from the oven
a handful of salt
and a slice of fruit from the forbidden tree
 

So Hard For Me

It’s always like that at first
Nothing comes into your eye
Suffering this much is enough
It should suffice
Everyone tells me
It's not going to last long
So instead of acting up
To get out of the house and play
It's so hard for me
That's too heavy
Wherever I go, whatever I do, whatever I see
The whole world reminds me of you
It's so hard for me
I hate it so much
I'm still not ready to forget about you
Because everything reminds me of you
When the sun sets
It'll be a dark night soon
Why am I still alone in my room
I’m still just locking eyes with you
In that photo from that day
That I put by my drawer
It’s a relief
Because I think I miss you
A little less today
But that makes me a little sad
Everyone goes through this
But I think I’m trying harder
To remember this of you
Because I would hate to forget you
It's so hard for me
That's too heavy
Wherever I go, whatever I do, whatever I see
The whole world reminds me of you
It's so hard for me
I hate it so much
I'm still not ready to forget about you
Because everything reminds me of you
Now I think I know
I just can't let you go yet
I wish all of this was just a dream
It's so hard now
Not seeing you anymore
It's too much for me
It's so hard for me
That's too heavy
Wherever I go, whatever I do, whatever I see
The whole world reminds me of you
It's so hard for me
I hate it so much
I'm still not ready to forget about you
Because everything reminds me of you